Felfedezés

A Királyi Kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya. Történelmi és műemléki szempontból is hazánk kiemelkedő értéke. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején, Erzsébet királyné (Sisi) kedvelt pihenőhelyeként szolgált. A kastélyt és a hozzá tartozó épületegyüttest Grassalkovich Antal építette az 1730-as években. Tervezője Mayerhoffer András volt. A kettős U-alak hét szárnyának építése több lépésben történt. A épületegyüttes déli szárnyában Grassalkovich II. Antal herceg 1782 és 1785 között színházat alakíttatott ki. A kastély a két világháború között Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt. A II. világháború után szovjet laktanya és szociális otthon működött benne, mely az épület lassú pusztulásához vezetett. A Gödöllői Grassalkovich kastély épületegyüttesének felújítása az 1990-es évek elején kezdődött és 1996-óta fogad látogatókat a világ minden tájáról. Történetének korszakait a kastély múzeumának állandó kiállítása mutatja be.
A kastély parkja ingyenesen látogatható.

A barokk színházat 1782 és 1785 között alakította ki Grassalkovich II. Antal, az épületegyüttes déli szárnyában. A színház a korábbi háromszintes épületszárny szintjeinek egybebontásával jött létre, 100 személy befogadására volt alkalmas. A kastélyszínházat a kiegyezés évében, az 1867-es munkálatok során szüntették meg. Az 1986 őszén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza, amely Európában is ritkaságnak számít.

A Grassalkovich 1920 és 1944 között volt Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája. A kastély déli oldalán 1944 nyarán megkezdték Horthy Miklós és családja számára egy bombabiztos bunker építését. A bunker nagyjából 10 méter mélyen fekszik a föld alatt, 170 cm széles vasbeton falakkal. A bunker 20 befogadására alkalmas, 2011. június 15-e óta látogatható.

A Gödöllői Iparművészeti Műhely 1998-ban alakult, Gödöllőn és a környékén élő hivatásos, országosan és nemzetközileg elismert iparművészek csoportosulásaként. A műhely célja a századfordulón létrejött, európai hírű Gödöllői Művésztelep szellemiségének, művészeti hagyományainak tovább éltetése, megismertetése a kortárs művészetben, a kultúra, az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok területén. A kiállítások rendszeresen látogathatók, az országos sajtó hírt ad minden rendezvényről, valamint a televízió különböző műsoraiban is szerepelnek programjaink.

A Gödöllői Városi Múzeumban különböző kiállítások keretében megismerkedhetünk a városkép alakulásának történetével. A Múzeumnak az 1998 – 1999 között felújított Hamvay kúria ad otthont, mely mai formáját Grassalkovich Antal idején nyerte el. A múzeum gyűjteménye alapját a Heltai Miklós (1909-1989) által 1952-ben indított helytörténeti szakkör teremtette meg, mivel a településen kialakított korábbi gyűjtemények a II. világháború alatt megsemmisültek. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Az épület udvara a városi piacnak ad helyet. A királyi időszakban az Erzsébet királynéról elnevezett szálloda kapott helyet az épületben, amely a társasági élet legfontosabb helyszínévé vált. Kaszinó is működött itt, valamint ekkoriban alakították ki az emeleti a nagytermet, ahol a táncestélyeket, színielőadásokat tartották. A városi Múzeum állandó és időszakos kiállításokkal várj a látogatóit. Az intézmény 2001-ben elnyerte az  – Év Múzeuma – címet, mely a legrangosabb szakmai kitüntetés.

Az épület eredetileg a premontrei szerzetesrend részére készült és oktatási célokat szolgált. A premontreiek a trianoni békeszerződés következtében elvesztették kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnáziumaikat. A cseh területre került jászóvári prépostság rendfőnöke, dr. Takács Menyhért ezért szándékozott új intézetet alapítani Magyarországon. 1923-ban állami támogatásként 88 hold területet kaptak erre a célra a gödöllői koronauradalom Fácános nevű erdejéből. A II. világháború alatt az épületet több bombatalálat érte. 1944-ben a gimnáziumot és a nevelőintézetet hadikórházzá alakították át. A mára már szinte önálló városrésszé fejlődött intézmény a legnagyobb és legkorszerűbb egyetem Magyarországon. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megalapításával 2021. február 1-jén Európa egyik legnagyobb agrárfókuszú, multidiszciplináris képzési helye jött létre.

A nagyjából 1400 növényfajnak otthon adó botanikus kertet 1959-ben alapították. Ez volt Magyarország első agrobotanikus kertje. A mediterrán és szubtrópusi gyűjteményben közel 150 egzotikus növényfaj található. A kert közepén elhelyezkedő Vén Vadkörtefa 2013-ban a magyarországi Év Fája Verseny győztese, illetve 2014-ben az Európai Év Fája Verseny ezüstérmese volt. A botanikus kert 2008 óta természetvédelmi terület.

A Gödöllői arborétumot 1902-ben alapították, azzal a céllal, hogy nálunk állományokat nem alkotó fajokat, elsősorban fenyőket honosítsanak benne. A József főherceg nevét viselő liget telepítését 1914-re fejezték be. A húszas és harmincas években Magyarország legjelentősebb növénykertjének számított. A parkban összesen 147 fenyő és nyitvatermő illetve 875 lombos fa és cserje kapott helyet. Az eredetileg 190 hektáros területen alapított arborétum jelenleg 350 hektár területen működik. Ennek 90 százaléka erdészeti kutatási célokat szolgál, 10 százaléka park jellegű. 1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai nagyszabású telepítési programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 110 nyitvatermő és 650 lombos fafaj, illetve alfaj vagy változat található meg itt. A Gödöllői Arborétumot 1978-ban természetvédelmi területté nyilvánították. 2012 októberétől kezdődően az arborétumba látogatók érdekében folyamatos helyreállítási, takarítási és fenntartási munkákat végez a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészete.
Az Arborétum ingyenesen látogatható. Kerekes székkel is látogatható.
Megközelítés: Gödöllőről déli irányban, az Isaszegi úton haladva, az első vasúti átjárót elhagyva érünk a Gödöllői Erdészeti Arborétumhoz.
Nyitva tartás: Naponta 8-16 óráig

A Gödöllői Méhészeti Gyűjtemény a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet szakgyűjteménye. A múzeum építése a méhészek társadalmi összefogásának próbája volt. A Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik. Méhészeti múzeum kiállítása előzetes bejelentkezéssel látogatható, az intézet munkaideje alatt. Igény esetén méhészeti tárgyú előadást is biztosítanak.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képező Gödöllői dombság Pest megyében, Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj. A Gödöllői dombság átlagos tengerszint feletti magassága 150-250 méter. A dombságot főleg lösz és homok borítja. A tájegység legmagasabb pontja a Margita csúcs a maga 345 méteres magasságával. A csúcson található a Margita kilátó, amely egy henger alakú betonkolosszus. A Gödöllői dombság a középhegység és az alföld közti átmenetet képezi.
Az élővilágára jellemző, hogy jelentős nagyvadállomány található a területen. Legismertebb mocsaras területe a Mezse-mocsár, mely Budapest XVII. kerületének szélén szélén található. A kistáj egy részét 1990 nyarán védetté nyilvánították, itt hozták létre a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet. 

Az Úrréti-tó Gödöllő határában fekszik, Szada irányába. Gödöllő Blaha város részén található, közel az autópálya felhajtóhoz. Egy apró kis horgásztó, területe kisebb mint 1 hektár. Az Úrréti-tóban és környékén védett állat- és növényfajok élnek. Horgászni szabadon lehet a tóban. Kárászt, pontyot, csukát, paducot, bodorkát, vörösszárnyú keszeget, szilvaorrú keszeget és csapó sügért lehet fogni.